most

mint az apró hópihék, szállnak szívemre a gondok...
az elején még könnyen elfújom...
de ahogy gyűlnek, egyre nehezednek rám...
megfulladok!

Kiskoromból fennmaradt emlék ez a zene is...
Meddig kerestem...
Köszönöm Ádám! :)

Mindig mély érzelmeket kelt bennem, de érdekes mód, nem mindig leszek szomorú tőle...

Álmaim gömbje

Álmaim gömbje

Miért lesz valaki szerelmes?
Nem tudom!
Egy másiknak adja a szívét egy napon,
S nem kér cserébe semmit,
Csak az övét.
Csak, hogy együtt tölthessenek
Boldog perceket,
Melyek szívükben örökké megmaradnak.

A szíved gyönyörű!
Virág!
De számomra az egész világ!
Féltve vigyázom, mert
Legfontosabb nekem…
Az egész életem odaadnám
Érte, ha kellene,
Megszakadna szívem, ha baj érné!

A boldogságtól felhők közt szárnyal
A lelkem!
Szíved által boldogságra leltem!
Egész testem minden sejtje
Érted remeg
Csak téged szeretlek
Más után nem vágyom!
A végtelen boldogságom megtalálom benned!

De hírtelen valami rossz
Történt!
Szívembe hasítva tőrként!
Álmaim mesés gömbje
Darabokra törött
Általuk táplált szívem
Sorvadni látszik…
Nincs kétség! Ebbe belehalok!

Kétségbe esve csak választ
Keresek,
De csak egyre mélyebb gödrökbe esek!
Távolodsz tőlem, hiába kapaszkodom
Kétségbeesve beléd.
Hiába szólítalak, s kérlek,
Várj még!
Kegyetlen szótlansággal fordítasz hátat.

A te szíved gyönyörű!
Virág!
De számomra az egész világ!
Nem látlak már, nem is
Tudok felőled…
Így távolból emlékként
Taposod szívem.
Halott porrá zúzod kegyetlen hiányoddal.

Utolsó pillantásával szívem
Választ keres,
Szertefoszlott, tündöklő múltjába les,
Reménykedve kap az emlékfoszlány
Után, de csak a porba hull
S sosem érti meg
Miért történt mindez?
Hová lett boldogsága?

Az utolsó könnycsepp
Érted kiált!
Szerető szívem miért érdemelt halált?
Hová lett a boldogság oly hírtelen?
És miért lett oda?
Szerettél, vagy csak mesés álom volt?
Már nem kérdez, hisz
Porrá tört, s emlékét talán elmossa a jövő…


2008.08.01. Horváth Dánielnek

„A boldogság miért lesz oda?
Hová lesz a mesés csoda?
Miért hal meg szívem újra és újra,
Amikor rád gondolok…”

Mikulás gyár

Hosztesz munkát kaptam a Plazában a Mikulás gyárban.
A minap megjelent egy bácsi és az egyik lánynak elmesélte a következő történetet:
Ő Szent Imre, és már az apja is Szent Imre volt.
Az ő barátnője Oroszlán Szonja.
Madonna akaja magának a magyar koronát, de Dávid Ibolya nem adja oda neki.
Ha a Fidesz kerül hatalomra, akkor ők is akarják maguknak a koronát, de Dávid I. senkinek nem adja oda!
Amúgy a bátyja Svájcban lakik, de nem ismeri meg őt, úgyhogy a bátyja egy köcsög...

Aztán a mi Drága Patrikunknak ( :P ) is előadta a történetet kicsit másképp:

Ő Szent Imre, ahogy az apja is volt.
Nemsoká lesz az esküvője Oroszlán Szonjával akinek am. a kutyáját is ismeri, Madonna is ott lesz az esküvőn, de Patrik nem mert ő addigra már meg fog halni mert jön a világvége.
A koronás sztori már kb ugyanaz volt.

Hát igencsak jót nevettünk a történeten :)
Drága Patrik jobbulást :)
Neked ajánlom a képeket :)

Vékony, Hosszú, Határozatlan…

Vékony, Hosszú, Határozatlan…

Tudom, én kértem…

Tudom, hogy nem akartál bántani…

Én faggattalak, mégis fáj…

Már kezdtem elhinni, hogy legalább kívül rendben vagyok.

Kezdtem magam szépnek látni…

De most minden szertefoszlott.

Tudat alatt, talán ezért vágtam a hajamból…

Erre csak utólag gondoltam.

De nem tetszem magamnak.

Úgy jobban tetszettem.

Így talán kerekebb az arcom…

De úgysem számít…

Ennyit nem ért az egész.

Néha azon gondolkozom,

Csak úgy ész nélkül bele kéne vagdosni…

Egyedi legyen… bárhogy néz ki.

De megbánnám, tudom…

Ugyan ki ellen is lázadok?

Ellened? Nem!

Csak egy vagy a sokból!

A többi hozzád hasonló ellen? Nem!

Ennél több eszem van.

Magam ellen? Talán.

Bár tudnám, miért?!

Mintha lenne értelme…

Mintha lenne értelme az egész életnek…

Nem miattad! Nem te kellesz!

Nekem már semmire sem kellesz!

Magam miatt!

Akkor is boldog leszek!

2009. 12. 03. Csüt.